Hypatia
Asztrológia História I.

Úgy gondoltam, az asztrológia múltjából ki – ki ragadok néhány személyt, történetet, hogy megerősítsem bennetek a hívást e spirituális tudomány irányába.

Ez nem kifejezetten férfi tudomány, mint ahogy sokan a mai maszkulin világban gondolnák. Valódi papi tudomány s hét évig tanulták annak idején az arra érdemesek. Feljegyzések szerint a Sumer nép találmánya, de keleti források szerint a Szaka – Szkíta papok és papnők is gyakorolták és fejlesztették e tapasztalati tudomány hírnevét. Több eredeti feljegyzés szerint, a huszonnégy Szkíta törzsből évente ötven férfi és ötven nő ment a szent szakrális városokba e misztikum elsajátítására. Hét évet tanultak, majd saját szabad döntésükből fakadóan visszamehettek népükhöz tanítóknak, vagy maradhattak ott a szent városokban MAG –nak. Említsünk meg néhány szakrális várost, a teljesség igénye nélkül – Ordas/ Ordosz/ , Eskü /Öskü / , Eredő / Eridu/ Palmira, Szkitapolisz – ez utóbbi a mai Palesztinában van, Tábor, Ráma, Nazarét és az északi ma Palesztinnak mondott Betlehem közelében. E városból, Szkítapoliszból mennek majd a későbbiek folyamán a „Napkeleti bölcsek” köszönteni a Fény leszületett fiát a Megváltót. E tudományt, mármint az Asztrológiát a Saggitarianusz /Nyilas nép /vallási tudományának hívták.
Jézus születését a csillagokból kiolvasó Bölcsek – Papkirályok Asztrológusok voltak.
Jézus az, aki égi küldetéssel a szeretetet, megértést és türelmet tanítja majd az embereknek.
A kereszténységet.

A korakereszténység korában a gyakorló asztrológusok között nem csak férfiak, hanem nők is voltak. Egyik híres női művelője Hypatia vagy más forrásukban Hüpatia.
Ez idő tájt már a nagy Alexadros / Nagysándor / – ki Alexandriát alapítja, tábornokának
I. Ptolemaiosz-t tette és katonáinak leszármazottaival hígult fel az egyiptomi lakosság. A neves Kleopátra fáraónő is e tábornok leszármazottja volt. E korban – I.sz. 400 körül – tűnik fel Hüpatia, aki Papnő volt Alexandriában. Őt is a Sagitta, azaz Nyilas (Pártus) melléknévvel illették, ma már kideríthetetlen, hogy Nyilas –Napja , vagy származása miatt. A matematikus az egyiptomi Alexandriai Theón lánya, / Theónt Szagita Masszagéta származásúnak is mondják/ az Alexandriai könyvtár tanára, majd vezetője is volt. Lánya Hypatia / máshol Hüpatia / korán megismerkedett a filozófiai, matematikai, csillagászati és asztrológiai tanokkal. Kiváló elme és szervező hírében állt. Sokak szerint Ő találta fel az asztrolábiumot.

Különösen az újplatóni és az arisztotelészi filozófiával foglalkozott mélyebben, összhangba kívánta hozni a két filozófiai rendszert is. 383-ban a platonikus iskola tanára lett, ezt követően 400-tól a vezetője is. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére, a tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Távoli vidékekről is látogatták iskoláját. A római prefektus ellensége volt Kürillosz /Judeo kersztény – Saulista / püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolták. Kürillosz püspök egy nagyon fanatikus katolikus személy volt. Egyébként is türelmetlen és kegyetlen volt azokkal szemben, akiket a kereszténység ellenségeinek vélt, csak az alkalmat várta, hogy leszámoljon velük. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált alexandriai katolikus tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték, elsőnek ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandria szerte. Hüpatia meggyilkolása az Alexandriai Kürillosz püspökségének negyedik évének böjti időszakában, azaz 415. Márciusában történt.

Nemrégiben a HISTORY chanel-en ment róla egy rövid ismertető film. Három különböző helyről szedtem össze ezt az írást, kiegészítve saját kútfőből.

Dévai Elemér Attila – a Csillagfejtő